Látnivalók

A község legrégibb műemléke a Krisztus mennybemenetele római katolikus templom, amely a 13. században épült román stílusban. A templom több ízben megrongálódott, javították, 1737-ben felújították és új boltozatot kapott. 1811-ig állt, majd fokozatosan széthordták építőanyagnak. Minden bizonnyal az építőanyag egy részét az új templom építésénél használták fel. A kanonoki vizitációk feljegyzései szerint torony nélküli templom volt négy kis ablakkal, egy bejárattal és zsindelytetővel. A hajó 5 m hosszú, 2,5 m széles és 3,5 m magas volt. A keskenyebb szentély egyenes végődésű. A templomban orgona, elegáns oltár és fából készült karzat volt, a szószéken a 4 evangélista látható. A templom bejáratánál magas feszület állt. A templom előtt állt a fa szerkezetű harangláb, melyben három harang függött. A templom körül bekerített temető volt. A templom alapjai a mai napig megtalálhatók a "korongi part" községrészben, a 24-es számú ház kertjében (Rákóczi út). Az alapok feltárása és restaurálása után a község egy újabb jelentős Árpád-kori emlékkel gazdagodhat. Mivel a régi templom idővel már nem felelt meg a hívek elvárásainak, 1811-ben Krisztus mennybemenetele új római katolikus templomot építettek klasszicista stílusban. 1944 végén a harcok során erősen megrongálódott, de hamarosan megjavították. Ebben a formában maradt meg mindmáig, de néhányszor felújították. Egyhajós építmény enyhén szűkített szentéllyel, hullámvonalú zárófallal, az ormos homlokzat elé épített toronysisakos toronnyal. A szentély bal oldali falához építették hozzá a sekrestyét. Az épület homlokzatát piaszterek és nagy szegmensíves ablakok tagolják. Az egész templom körül lábazat és erőteljes kétrészes koronapárkány fut. A főhomlokzatot piaszterek, és erőteljes klasszicista párkány tagolja cseppekkel. A toronynak szegment íves bejárata van, fölötte a XVIII. századból származó fa feszület (a régi templomból), szegmentíves ablak, kör alaku kis ablak és minden oldalon félkör befejezésű hangnyílások. A toronysisak párkányon nyugszik. A sekrestye és a szentély sarkai kerekítettek. A templom hajója három dongaboltozatos boltszakaszból áll, amely falpillér párok párkány-fejéhez csatlakozik. Az egyik boltszakasz a szentélyben van. Mennyezeti falfestmények díszítik. A klasszicista főoltár szarkofágidomú, oltárstipes-kőből készült. A keményfából készült tabernákulumon kétoldalt fából készült festett angyalplasztikák vannak. A templomban újabb mellékoltárok vannak. Az előcsarnokban Szeplőtelen Szűz Mária oldalkápolna van. A baldachinos empír szószék a templomépítés korából való. A templomhajót az alábbi szobrok díszítik: fa Madonna-szobor 1700 tájáról új színezéssel, Szent Teréz, Szent Vendel, Fatimai Szűz Mária, Szent Antal és Szent Rita faszobra. A templomban látható emléktáblát az Úr születésének 2000. évében és Szent István megkoronázásának 1000. évében állíttatta a letkési egyházközség. A másik emléktáblát a királyi légierő lövész ezred és páncélos vadász osztály hősi halottainak emlékére állították a letkési ütközet 50. évfordulóján a még életben lévő bajtársak nevében vitéz Pályi György, Gótzy Pál ref. főhadnagy és a letkési egyházközség és önkormányzat.

Az előcsarnokban lévő két szenteltvíztartó 1916-ban készült. Az emeletes karzaton, amely a földszinten egy, az emeleten kétárkádos, a torony alatt kapott helyet az orgona, 1910-ben készült, 2001-ben felújították. A toronyban három harang függ. A Jézus Szentséges Szívének ajánlott nagyharangot 1923-ban öntötték, a kisharang, 1953-ban készült, a Szent József nevét viselő lélekharangot pedig 1935-ben öntötte Szlezák László budapesti harangöntő.

A széppatakpusztai kúria a 19. század második felében épült neoklasszicista stílusban az esztergomi káptalan nagybirtokainak intézői részére. A 19. század utolsó negyedétől 1918-ig Kleinkauf György földbirtokos és felesége lakott itt. 1928-ban Mammusich János vette bérbe az esztergomi káptalan itteni nagybirtokát, és saját földet is vásárolt hozzá. Ő 1943-ig lakott a kúriában, ekkor a birtokot bérbe adta Hodzsik Jánosnak. 1948-ban az épületet államosították. Később magtárként szolgált, majd tsz irodákat rendeztek be benne, még később lakásokat alakítottak ki, 1969-től pedig üzem működött az épületben. A kúria téglalap alakú építmény előreugró kétpilléres középső bejárati résszel, amely timpanonnal végződik. A bejárati kapu oldalainál rövid tornác van, a kéttengelyű sarkakat beépítették. A helyiségek egyenes mennyezetűek.

A liliompusztai kúriát 1920 táján építtette Szántó Ernő, aki a közös birtokot vezette (birtokrésze volt Ganz Lipótnak is). 1930 után a birtok irányítását Ganz Gábor vette át, de később családi problémák miatt Budapestre költözött, és a birtokot eladta Theörey Zoltánnak. Az ő tulajdona volt 1948-ig. A kúriában az intéző, Rendek Lajos lakott. Később az épületet átvette a termelőszövetkezet, jelenleg magánkézben van, és vadászházként működik. Egyszerű emeletes, téglalap alakú épület, a háromtengelyű főhomlokzaton enyhén kiugró, fokozatos háromszögű timpanonnal végződő rizalittal és fából készült bejárati verandával. A földszinten a főhomlokzati ablakok félkörívben végződnek. A keskenyebb oldalhomlokzatok falazott háromszögű csúcsban végződnek. A kúria földszintjén eredetileg présház volt, az emeleten három lakóhelyiség a tulajdonos részére. Az épület eredeti állapotban fennmaradt. A Rákóczi út 63. sz. alatt állt a Koronghy család kúriája, a 19. században épült, később kocsma volt benne.

Az agyag téglából épült, L alakú földszintes épület, ma romos állapotban van. A telken minden bizonnyal több hasonló épület állt, amelyek már régebben elpusztultak. Az egykori iskola mellett rózsaszín márványból készült út menti kereszt áll öntvénykorpusszal. Isten dicsőségére 1927-ben állíttatta Tóth András és felesége, Kolos Ágnes. A kereszt körül vaskerítés van alacsony beton oszlopokkal. A keresztet a piszkei kőfaragó, Vémszky készítette. A templom mögött barokk festett Immaculata köszobor áll. Kecskés János állíttatta 1707-ben. A népi kőfaragásos mű eredetileg a főút mentén állt, ide 1970-körül helyezték át. Jelenleg a műemléket bádogbaldachin védi. A templomhajó falánál az államalapítás és a kereszténység millenniumi emlékműve áll. A hármashalom alakú emlékművet, melynek tetején kovácsoltvas kereszt van (eredetileg a templom tornyán volt), Letkés község állíttatta 2000-ben. A templom mögött négy körmeneti kápolna látható. A temető központi kőkeresztjét 1995-ben átvitték Budapestre a Fiumei úti temetőbe. Homok-kő kereszt volt homokkő korpusszal a 19. szd. első feléből. A halottasház mellett áll a temető fa központi keresztje festett bádogkorpusszal. A 20. század 30-as éveiben készült. Mellette bádogtetős fa harangláb áll, a tető kereszttel és bádogbaldachinnal végződik. A 20. szd. 60-as éveinek végén épült. A haranglábban egy bronzharang függ, Nagymarosról került ide.

A szőlőhegyen Szent Orbán-kápolna áll, a 19. században épült, 1945-ben a harcok során megsemmisült. A 60-as években még álltak romos falai. 1945-ig az erdőben Lelédhíd major közelében állt egy 19. századi kápolna, formáját és védőszentjét nem ismerjük. Lelédhíd-major bejáratánál a jobb oldalon a 19. században emelt fakereszt állt, 1946 táján elkorhadt. A községháza mellett áll az I. világháború áldozatainak emlékműve. A nyitott kápolna alakú emlékművet 1924. június 1-jén adták át, Feller K. kőfaragó mester készítette, Mezey István körzeti jegyző, Kolos P. József pénztáros, Kis Lajos polgármester és Kolos N. József és Tóth András esküdtek tevékenykedése idején. A kápolnában angyalt ábrázoló dombormű látható rózsával, lent sisak, puska és szurony, a középen elhelyezett emléktáblán a 30 áldozat neve olvasható. A helyi temetőben áll a II. világháború áldozatainak emlékműve, 1990-ben emelték. Az egyszerű alakú emlékművön a 22 áldozat neve olvasható. Mellette áll a szovjet katonák emlékműve, amelyet az előző emlékművel együtt 1987-1990 között áthelyeztek, és a mai formájúvá alakították. Rajta 3 katona neve áll: Semen Adrejevics Sobolev (1905-1944), Petr Vladimirovics Sebrenko (1910-1944), Petr Lavrentevics Kolomin (1923-1945), illetve ismeretlen katonáknak állít emléket.