Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szeretettel köszöntöm Önöket Letkés község lakossága és az Önkormányzat Képviselőtestülete nevében. Letkés - az 1200 lélekszámú település - Magyarország és Pest megye északi részén a Börzsöny hegység lábánál, az Ipoly folyó völgyében található. A község határát kelet felől löszös szántóföldek, majd agyagos domboldalak és erdőségek szegélyezik. A szántóterületeken és domboldalakon főleg bogyós és csonthéjas gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, a szőlő is megterem, de olajos magvak termesztése is folyik a szövetkezet által bérelt területeken. A hegyek két legmeghatározóbb csúcsa a vulkáni eredetű Nagy-Galla (479m) és a Sákola (499m), melyek a legkedveltebb kirándulóhelyek. Az erdőben főleg nagyvadak élnek, ezért kersett és kedvelt vadászterületek. Nyugati irányban a sík szántóföldek az Ipoly folyóig húzódanak, és főleg kalászos növények termesztésére adnak lehetőséget. Az Ipoly menti határ tengerszint feletti magassága 106- 115m, régebben gyakran fenyegette árvíz, de az áradások javították is a földjét, talaja öntéstalaj. Éghajlata mérsékelt égövi, hegyvidéki éghajlat.

A község határa jó fekvésének köszönhetően, már az őskortól tartósan lakott terület volt. Ezt támasztják alá az őskori, újkőkori leletek, melyek a község keleti területén, a Pógyik dűlőben kerültek elő. A rézkori és bronzkori emlékekről a Fő utca végén feltárt úrnatemető árulkodik. Késő bronzkori kvád és késő avarkori leletekre is bukkantak az ásatások folyamán a község északkeleti területén a téglaégetőnél.

A mai település a honfoglalás idején jött létre, ezt az iskola területén feltárt köznépi magyar sírok vizsgálata igazolja, mivel a temetkezések ideje 930-970-ben lehetett.
Az első írásos emlék 1261-ből való, amikor a község neve Lethkes formában szerepel, valószínű személynévből ered. Ekkor a községet lakó, és a király alattvalóihoz tartozó csónakosok és fuvarosok pereskedtek az esztergomi érsekséggel, az Esztergom megyébe tartozó Hort község határai miatt, melyben egyezséget kötöttek,m miszerint Hort felső része a csónakosoké és fuvarosoké lesz, alsó része pedig az érsekséghez és a káptalanhoz fog tartozni. Ezidőtájt a falunak már 1 fő tanerővel iskolája működik. Ebben az időben épülhetett a község legrégebbi műemléke, a Krisztus Mennybemenetele római katolikus templom román stílusban. A kanonoki vizitációk feljegyzései szerint torony nélküli templom volt négy kis ablakkal, egy bejárattal és zsindelytetővel. A hajó 5m hosszú, 3m széles és 3,5m magas volt. A templom bejáratánál magas feszület állt, előtte faszerkezetű harangláb, melyben 3 harang fügött. A templom körül bekerített temető volt. A templom 1811-ig állt, majd fokozatosan szétbontották, és építőanyagként hasznosították. Alapjai a Rákóczi utca 24. számú ház kertjében a mai napig megtalálhatók. E területet az Önkormányzat 2002-ben megvásárolta.
A XIV. század valószínű eredményes volt a település számára, hisz Nagy Lajos király 1355. március 19-én a letkési csónakosoknak vámmentes hajózást biztosított a Dunán, Pozsonytól - Szalonkeménig húzódó szakaszán. Előbbi Szlovákia fővárosa, utóbbi Szerbiában található.
1396-ban működő malmot említenek az Ipoly folyón, mely a fejlődés és gyarapodás jele. 1416. november 25-én Zsigmond király megerősítette Nagy Lajos király okiratát a helyi csónakosok jogaira vonatkozóan, melyet 1475-ig, azaz összesen 120 évig gyakorolhattak. 1526. augusztus 29-i mohácsi csata után a meggyengült országot lerohanták a törökök, és elkezdődött a 150 éves török uralom. 1543- ban elfoglalták Esztergomot és a várat, ez lett a szandzsák székhelye, melynek Letkés is adófizetője volt. A török adószedők 1576-ban 20 házat említenek és 2 malmot az Ipoly folyón. Ebben az időben a szomszéd településen - Damásdon - cölöpvárat építettek, ami komoly veszélyt jelentett Letkés számára. A török csapatok többször betörtek a faluba és sanyargatták a lakosságot, 1599-ben elpusztították a települést. A törökök kiűzése után 1683-tól nyugodtabb idők következtek. 1703-ban kitört II. Rákóczi Ferenc Habsburg-ellenes felkelése, melyet 1711-ben levertek, ráadásul 1713-ban pestisjárvány sújtotta a lakosságot.
1715-ben 11 telepes és 22 jövevény család élt a faluban, kb. 120-140 személy.
Az esztergomi káptalanhoz tartozó község lassan fejlődésnek indul. A falut az Ipoly szomszédos partjával egy gázló kötötte össze Szalka irányában, egy másik pedig Leléd felé. Az átkelők mindkét végén vámház volt. 1780-ban az első katonai beméréskor Letkés közepes mérsékletű falu az Ipolynál, szolid templommal.

1799-ben Vályi András ekképpen írta le a falut: "Letkés Magyar falu Hont Vármegyében, ura az Esztergomi Káptalanbeli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tölgyesnek szomszédságában és annak fíliája Lelédhez, Szalkához közel, határja a természettől megáldatott mindenféle veteménye és bora is terem, piatzsága Selmetzen, Báton és Esztergomban is van." 1811-ben befejeződik a Krisztus Mennybemenetele új római katolikus templom építése, mely klasszicista stílusban épült. Egyhajós építmény, enyhén szűkített szentéllyel, hullámvonalú zárófallal, az ormos homlokzat elé épített toronysisakos toronnyal. A szentély baloldali falához építették hozzá a sekrestyét. Ebbena formában maradt meg mindmáig, de néhányszor felújították. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc eszméi az itteni lakosságot is megérintették, azt remélték, hogy ezentúl saját maguk irányíthatják majd országik sorsát. A honvédő hadsereg soraiba állt 6 helyi lakos, a 18. komáromi és váci honvéd zászlóaljba sorolták őket. Mivel vác a honvéd seregek központja volt, a vidéken több hadműveletre került sor, és a honvéd csapatok többször meglátogatták Letkést is.
1870-1890. közti években a lelédi hidat elsodorta az áradás és az Ipolyon új hidat építettek Szalkával átellenben. 1896-ban a falunak 1028 lakosa volt (973 római katolikus, 6 evangélikus, 25 református és 24 zsidó). Postahivatal és posta-takarékpénztár üzemelt. A legnagyobb földesúr az esztergomi főkáptalan volt (2130 katasztrális hold)., mellette Kleinhauf György (318 hold), Letkés község (150 hold), letkési gazdák (332 hold) földterülettel, és jelentős volt az állattenyésztés is.
A jegyzőség létrehozása nagy előrelépést jelentett a falu számára. A község körpecsétja karózott szőlőtőke terméssel. Az első világháború 1914-1918. között visszavette a falu fejlődését, bár területét nem érintették a harcok, de a harctereken 30 helyi férfi lakos vesztette életét. A Trianoni szerződés után Letkés elvesztette az Ipolyon túli piacait és élettere beszűkült, határfaluvá vált. Az 1921-as években a nagy filoxéra járvány szőlőültetvényeit kipusztította, de a lakosság továbbra is mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott, abból élt. 1935-ben a falunak 1056 lakosa és 2 tanerős iskolája volt, megalakult a Levente és a Polgári Lövész Egylet, a Tűzoltóság és a Hangya Szövetkezet. A mezőgazdaságból élők mellett már néhány kereskedő és iparos is élt a településen. 1931-től Mammusich János bérbe vett birtokán Ivanon Tódor bolgár kertész gazdálkodott 50 katasztrális holdon nagy hatékonysággal. A bécsi döntés alapján 1938. november 2-án a Felvidék déli részeit ismét Magyarországhoz csatolták, Letkés már nem volt határfalu és a jegyzőséget Szalkára költöztették. A II. világháború (1939-1945) ismét visszavette a település fejlődését, a hosszantartó harcok miatt a lakosságot kitelepítették a környező és távolabbi községekbe, 1944 decemberében. 1944. december 20-án a német csapatok felrobbantották az Ipoly-hidat, a harcok 1944 december 27-én értek véget a településen.
A lakosság 1945 tavaszán fokozatosan hazatért a faluba, ahol romos házak, 7 tehén és egy ló várta őket, ezért szinte mindent elölről kellett kezdeni. 1945 tavaszán megalakult a Földosztó Bizottság és elkezdődött a földek felosztása. 1948-ban Bástya néven megalakult az első Termelőszövetkezeti csoport. 1950-ben megalakult a Községi Tanács. 1954-ben a településre bevezetésre került a villany. 1956. október 23-án kitör a forradalom, mely a községben is érezteti hatását. 1959-ben 4 tantermes iskola épül a településen szolgálati lakással. Az 1960-as évekre konszolidálódik a helyzet. 1970-ben egyesül a letkési és az ipolytölgyesi TSZ letkési központtal, 1971-ben a két falu tanácsa és a Községi Közös Tanács székhelye Letkésen van. Fejlődésnek indul a település, építési telkek kialakítása van napirenden, melyet 1975-ben parcelláznak, ekkor kezd kialakulni a Május 1. utca. Az óvoda egy csoporttal működik, 1978-ban az iskola 4 tanteremmel bővül, beindul a második óvodai csoport is. A Béke utca parcellázása is megkezdődik. Az 1980-as években megépül az új posta, az ABC üzlet, A Pince borozó, a Presszó, a kétmunkahelyes orvosi rendelő szolgálati lakással, 2db pedagógus szolgálati lakás, felújításra kerül az óvoda épülete és beindul a harmadik óvodai csoport. Kialakításra kerül a melegkonyhás vendéglő.
Megkezdődik a regionális vízvezeték kiépítése, új sportpálya kialakítása az iskola sportudvara mellett, megépül az iskola területén egy aszfaltos kézilabda pálya, szabadtéri színpad, sportöltözők és vizesblokkok, az emeleten 2db technika terem, melyből az egyiket ebédlőnek alakítottuk át. Megtörténik a tornaterem alapozása, és 63 építési telek parcellázása a Sport és Széchenyi utcákban. A Béke utca villamosítása, a Kossuth utcai transzformátor körzet kialakítása, az épülő új utcáknál buszmegállók létesítése. Kialakításra kerül és beüzemel a fodrász üzlet. Az 1990-es években befejeződik az ivóvíz hálózat kiépítése, megépül a tornaterem, kiépül a telefonhálózat, a vezetékes gáz, felújításra kerül a Művelődési Ház, a Sport utcában élelmiszer üzlet kialakítása. Létrehoztzuk a fogorvosi rendelőt és a fiókpatikát, megépítettünk 2000 fm járdát. Átalakítottuk az iskola és a Művelődési Ház fűtését gázfűtésre.
1990. november 1-től Mindenszentek, Karácsony, Húsvéti ünnepekre és a letkési Búcsúhoz a hidat megnyitottuk időszakos jelleggel. A végleges megnyitása 1994. augusztus 27-én történt, melyet dr. Göncz Árpád Úr, a Magyar Köztársaság Elnöke és Mikulás Dzurinda Úr , akkor a Szlovák Köztársaság Közlekedési Minisztere nyitott meg, több miniszter és államtitkár, nagykövet jelenlétében. 1998-ban megalkotásra került a község címere, zászlaja és a helyi kitüntetések. A község címerében az elődök tisztességes, áldozatos munkáját, helytállását, a falu iránti szeretetét kívántuk ábrázolni. A címer pajzs felső részében a karózott szőlőtőke terméssel a szőlőtermesztést ábrázolja, mert a XIX. században ez volt a település körpecsétje. A középen húzódó ezüst vonal az Ipoly és a Duna folyót jelképezi, az alsó részben a dereglye a hajózást, hisz Nagy Lajos király 1355-ben vámmentes hajózást biztosított a letkési csónakosok részére, melyet ki kellett értdemelni. 2001-ben korszerűsítetük a község közvilágítását, az iskola 4 tantermének világítását, 2002-ben befejeztük a szennyvízcsatorna építését, mely azóta üzemel. 4 utcában - 5000 m2 - aszfaltburkolatú utat építettünk. jelenleg folyik az iskola felújítása, számítógépes tanterem kialakítása, a felszíni vízelvezetés előkészítése pályázat útján, és az új óvoda építésének egyeztetése intézménykiváltásra kötött megállapodás alapján.
Pályázatokon elnyert támogatásokból tovább kívánjuk folytatni az utcák aszfaltozását, hisz minden közművünk már kiépítésre került. Arra törekszünk, hogy az itt élő ember életfeltételeit javítsuk, szolgáltatásinkat jó minőségben bővítsük, és szépítsük, óvjuk környezetünket. Az erdő, a folyó, a táj szépsége mindenki számára biztosít kellemes élményeket és kikapcsolódást.

Azt szeretnénk, ha nálunk mindenki jól és otthon érezné magát. Az itt élő ember szorgalmával, a község iránt érzett felelősségével és vendégszeretetével ezt biztosítani tudja. Ha felkeltettük az érdeklődését és kíváncsi e tájra szeretettel várjuk.

Kovács István
Letkés község polgármestere